Üveghalál:

Próbáltam kiforgatni azokat a momentumokat, amiket fontosnak véltem a mű hangvételében kiemelni. Az üveghalál kezdeti vázlatai tollal készültek. Az ihletforrásom egy film volt, ami az elrontott emberei életek megjavításáról szólt. Ebben a novellában a vegetálás, az egyhelyben állás a fő momentum. Az első kép egy vacsora előkészülete, ahol minden a vendégvárás gondolata körül forog. Majd a következő töredék morzsa valaki/valami kínlódásának leírása, ezt a történést úgy írja le Örkény, mintha egy ember szenvedését, halált néznénk végig.  Akik e szenvedő körül helyezkednek el, ennek a cselekvés folyamatnak a szemérmetlen nézői. Egyedül nagymamóka az, aki idős kora ellenére még cselekvésre késztetné őket. Mivel Örkény egy cselekvésképtelen világba enged bepillantást, ahol az ember inkább homokba dugja a fejét, mint hogy cselekedjen.

Ezt a momentumot az illusztrációmban úgy ragadtam meg, hogy az üveg belsejében egy működés képtelen gépezetet hoztam létre, fogas kerekekből és más egyéb szerkezeti egységekből tevődik össze. A víz, ami lefolyik pedig egy emberi szenvedést ábrázol.