Most, hogy már nem vesznek körbe azok az emberek akiktől fontosnak éreztem magam.... egyedül érzem magam.... kicsit.... nagyon... Olyan nagy a csend.....az űr... Menekülőre fogtam.... hogy a gondolatok lánca ne korbácsoljon többet, és hogy ne fájjon annyira a magány... próbálom kitölteni.... azokat az üres pillanatokat amik miatt ott vagyok ahol most... Túlélés erről szól... vigyázni kell, hogy az álmaink ne legyenek olyan nagyon fertőzőek.. sokszor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése