2012. augusztus 26., vasárnap

Testvéri furcsaságok!

Az élet furcsa iróniája, hogy minket egymás mellé teremtett! Akárhányszor a sors úgy rendelte, megtaláltuk a másikat.. hogy támaszként szolgáljuk...
Azért fontos ezt leírnom, hogy tudjam éreztem így, volt olyan ember aki olyan volt számomra akár a mágnes!
Pólusonként változó...feszült, sötét- színes, lágy lelkű
Lehet pont ez amitől olyan fontos és változó számomra ez a kapcsolat... talán az értéke is ebben rejlett, ettől oly különleges!!
Csupán játék, te adsz én adok...
Néha szomorkás a lelkem miattad, ha látod szeretted szenvedni, és levennéd azt a súlyt amit cipel a válláról, hogy csak egy harmat cseppel is de könnyebb legyen számára. De tudom, hogy ez lehetetlen, mert csak így edződhetsz az életre, így találhatod meg magad, azáltal, hogy átéled az élet által nyújtott örömmel együtt a szenvedést is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése